belső ellenőrzés
Ez alapján megállapítható, hogy az intézmények felső vezetése számára elsősorban a kockázatkezelési tevékenység színvonalának emelése, a kbt25 rendelkezéseinek betartását támogató kontrollok erősítése, a fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton nyújtott támogatások elszámolásainak alaposabb és gyakoribb ellenőrzése, a belső szabályzatok folyamatos aktualizálása jelentik a belső kontrollrendszer továbbfejlesztésének főbb irányait. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az utóbbi években meggyengült a belső ellenőrzés súlya, szerepe, szakmai tevékenysége. A belső ellenőrzés nem végezte el a kontrollrendszer egészének ellenőrzését, így nem volt a vezetésnek arra vonatkozóan információja, hogy a belső kontrollrendszer vonatkozásában melyik területek fejlesztendők. Az eredmények megerősítik azt a feltevésünket, hogy a belső ellenőrzést végző szervezeti egységeknek – a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében – a pénzügyi kontrollok szabályos működésének ellenőrzése mellett egyre nagyobb hangsúllyal szükséges ellenőrizniük a szervezet kockázatkezelésére, a működés gazdaságosságára, hatékonyságára, eredményességére, valamint a pénzügyi jelentések megbízhatóságára vonatkozó kontrolltevékenységeket is. Keresse a szakembert a belsokontrollrendszer.hu weboldalon!